Szalagavató 2016
December másodikán rendeztük a végzős osztályok szalagavatóját az örkényi Szabadidő Központban. Az azóta eltelt napokban is sokszor szóba került az est, mert a legtöbbek elmondása szerint remek este kerekedett. A történet kerekségéhez azonban az is hozzátartozik, hogy mindezt mennyi előkészítő munka, szervezés előzte meg. A végzős osztályok gyakorlatilag szeptember vége óta táncpróbákon vettek részt – mind osztályprodukció, mind évfolyamkeringő tekintetében -, varrodába, szabóhoz jártak, hogy minden úgy alakuljon, ahogy szeretnék. Mert ez az este valóban róluk szólt, és az elmúlt esztendőkről, amit a Pálóczi falai között töltöttek. Egy több éve tartó folyamat célegyenesét is jelezte ez az alkalom, hiszen legközelebb majd a májusi ballagás alkalmával láthatjuk így diákjainkat, közvetlenül a középiskolai éveiket lezáró vizsgáik előtt.
Hatalmas változások történtek ebben a néhány esztendőben, amióta először léptek be a Pálóczi kapuján. Gyerekből fiatal felnőttek lettek, s reméljük, az értelmi és érzelmi életük is gazdagodott.
Végzős osztályfőnökként elmondhatom, hogy felemelő érzés volt a „fiaimat” öltönyben látni a hétköznapi farmer-póló összeállítások után. Tudom, hogy nem a ruha teszi az embert, de a megjelenés sokat hozzáad mindehhez. Örömteli volt látni az ősz óta tartó táncpróbák sorát, a kezdeti csetlő-botló, később egyre magabiztosabbá váló lelkes amatőröket. Tetszett a kitartásuk, ahogy az egyre növekvő teher alatt sem rogyott meg a lábuk, és ahogy egymást segítették, biztatták. (Remélem, ez a tavaszi, kora nyári eseménysorozatra is kitart.)
Mintha egy kirakós darabjait láttam volna szépen összeállni, ahogy végigkövettem az osztályok elmúlt hónapjait, és az előkészületek is zajlottak. Azt gondolom, hogy aki látta az est hivatalos részét, vagy együtt bulizott a végzős diákokkal a zártkörű bálon, az elmondhatja, hogy büszke ezekre a fiatal felnőttekre. Bebizonyították, hogy tudnak az alkalomhoz illően viselkedni, öltözködni, és nem utolsósorban kulturáltan ünnepelni és mulatni.
Köszönet mindenkinek, aki segített abban, hogy a kirakós darabkái a helyükre kerüljenek, s hogy ez az est valóban a végzős diákokról szóljon. Ennek az estének ők voltak a főszereplői, de hogy teljes fényükben ragyoghassanak, az sok-sok ember munkájának a gyümölcse. Köszönet érte.
Szabó Mária