Pálóczisok karácsonyfája

Valamikor régen a német lakta területeken Katalin-napkor vagy Borbála napján vízbe tett ágak általában karácsonyra zöldültek ki, és a hosszú éjszakák komor hangulatában az életerő jelképévé váltak. Az emberi hajlékok melegében rügyeztetett termőágak utóda a karácsonyfa.

Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.

Iskolánkban mindössze második alkalommal díszítettünk közösen karácsonyfát. December folyamán a tanulóink saját kezűleg készíthették el papírból és szalagokból a díszeket, amelyeket aztán december 13-án aggatunk fel csodaszép fenyőfánkra.

A fát köszönjük Nagy Csilla tanárnőnek, és a 12. cd osztálynak.

A helyére való beállítást 9. m, a 12. a, a velük gyakorlaton levő kollégáknak, és a technikai dolgozóknak.

A díszek elkészítését a 9. cd, 10. cd, 11. d, 12. d és 14. d osztályoknak.

A díszítést a 10. ab és 11. d osztályoknak, valamint Kuris Árpád, Ozsváth Kata és Roicsik Rita díszítést felügyelő és segítő tanároknak.